Sokszor szidjuk itt a Budapest Butikon a női ruhák kínálatát. Pedig a férfiak vannak csak igazán nehéz helyzetben, ha mondjuk nem kritikán aluli minőségű, sárkányos-koponyás-feliratos pólókban és seggkilógatós, tapadós nadrágokban akarnak járni. Shitgun nevű kommentelőnk remek tipológiát állított fel a férfiruhák piacán uralkodó állapotokról:

Férfi vagyok, és nehéz jó darabokat találni, mert általában a következők vannak:

-kínai gagyi,
-kínai gagyi drágán, valamilyen középszar (Fishbone, Philip Russel stb) márkára brandelve
-telepi hülyegyerekcuccok sárkányos, koponyás mintákkal,
-diszkós, bocsánat clubos öltözékek rossz minőségű, ám veszett drága ruhák méteres idióta feliratokkal (Retro és társai),
-hipszter bohócruhák, tapinadrág, lila gyapjúpulcsi, lógó nyakú póló,
-homércuccok, mint az előbbi, de durvábbak,
-menedzserjelmezek, rózsaszín ingek, olcsó konfekcióöltönyök, vagy szép öltönyök, zakók egy havi fizumért,
-plusz van még az informatikus osztály, vagyis a túraboltok, ahol tartós, minőségi cuccokat adnak, igaz drágán, de legalább úgy nézhetsz ki, mint aki most indul egy hétre a Bakonyba.

Ami olcsó, az általában szar is, ami drága, az nagyon drága, és hiába jó anyag, sokszor ósdi, öreges szabású, bizniszmencuccok (ami nem vagyok, tehát nem jó nekem). Középáron eseti jelleggel lehet kifogni valamit, rendszerint kompromisszummal, tehát jól néz ki, de szar az anyaga, vagy jó a fazonja, de rá van vésve a hátára, hogy "sexy boy".

Pedig nekem nem lenne sok kívánságom, koromhoz (33) illően szeretnék sportos-elegánsan öltözni, feliratmentes pólókba, jól szabott nadrágokba, egyszerű, de igényes, műanyagmentes pulóverekbe.

Valóban ennyire tragikus a helyzet? Segítsünk Shitgunnak és sorstársainak, hol lehet normális férfi cuccokat beszerezni, lehetőleg nem csillagászati áron!

(fotó: epSos.de@Flickr)